Chapter 2

Az óra után bementem az irodába,dolgozni egy-két órát. Már különösen megszoktam ,a hivatásos ruhámat. Ami egy fehér pólóból,és egy szűk nadrágból állt. Hazaértem,majd megcsináltam a hajam,megváltoztattam a sminkemet,Felvettem egy drapp színű nadrágot,és egy fekete gombolós inget,ami elrejtette a tetoválásaimat a vállamon. Az iroda Louisevill-ben van,így csak tíz percre van a lakásomtól.

- Szia ,Yasmine - Köszönt Nicole,az iroda recepciós.

- Hé ,Nikki - válaszoltam,mosolyogva.

- Mr. Walker beszélni akar veled . -

- Miről? - Kérdeztem kíváncsian.

- Csak annyit mondott, akar látni téged amilyen hamar csak tud. - Vont vállat. 

- Oké,köszönöm. - Válaszoltam,majd el indultam az irodája felé.

Kétszer kopogtam,mielőtt válaszolt volna. - Gyere be - Kinyitottam az ajtót,majd lassan belépkedtem az irodába.

- Örülök hogy látom Ms. Yousaf  - Mondta mosolyogva.

- Úgy szintén .- Válaszoltam. Ő volt a cég tulajdonosa,de én dolgoztam főleg az építész mérnöki osztályon. Soha sem voltam egy meghatározott személyiség egyike,ezért kaptam én a project munkát.

- Miért akart látni engem? - Kérdeztem. Tudja hogy nem szeretem

- Nos,úgy tűnik,hogy csodálatos munkát végeztél,és nagyon lenyűgözött a fejlődésed,amit ebben a hat hónapban értél el. - Dícsért meg,és én teljesen ledöbbentem.

- Köszönöm,de mit is jelent ez? - Kényelmetlenül fészkelődtem a székemben.

- Nos ez azt jelenti,hogy szeretném felajánlani a következő pozíciót,mint a teljes CAD fogalmazója. - Mondta mosolyogva.

Szájtátva maradtam. Én szerettem az építészetet és belsőépítészként dolgoztam,szerettem amit csináltam. Ez elképesztő,nincsenek szavak amivel kifejezem hogy most mit érzek. Sokat jelent hogy hisz bennem

- Umh... Nem jutok szavakhoz Mr. Walker. Ez nagyon sokat jelent nekem, hogy Ön szerint képes vagyok erre a pozícióra. - Mondtam szélesen mosolyogva.

- Igen,te vagy a legjobb gyakornokom,úgy hogy azt hiszem hogy ez nagyszerű lenne. Már látható,hogy rendelkeznek nálad a lehetséges nagy képességeid. -

- Nagyon köszönöm szépen,ez sokat jelent nekem. - Mondtam.

- Ez azt jelenti hogy ,el vállalod? - Kérdezte mosolyogva.

- Igen. - Mondtam nyugodtan,de belülről ki akartam törni és üvölteni.

- Nagyszerű. - Mondta,majd felállt és kezet fogott velem. - A hivatalban kell besegítened a papírmunkával,szóval már hétfőn kezdhetsz. -

Előhúzott egy sárga dossziét a baloldali íróasztaláról,amin az ülésnap ideje szerepelt. Egy papírt adott ide, hivatali jelentkezési lapot kell kitöltenem. Az egyéb papírmunkákhoz szükséges. Elmondta,hogy a munkarend megoldható hogy,milyen óráim vannak. Azt is elmondta,hogy most már én is felelős vagyok az egész folyamatért,nem csak az előzetes tervezésben,de együtt működök a szerkezeti mérnökök és építészekkel is. Ez annyira izgalmas. Szeretem ezt csinálni,élvezem az életem,és úgy döntöttem hogy amedigg lehet én itt maradok.

Az egész délutánomat az irodában töltöttem ,az abban a hónapban befejezetlen projektekkel voltam lekötve. Miután végeztem a munkával,meg ismerhetem a főépítészt. Két órát töltöttünk a rajzokkal,végeztünk a napi munkával,mondta hogy a többit ami hátra maradt végezzük el hétfőn.

Összeszedtem a a cuccaimat,majd elhagytam az épületet. Nagyon fáradt és éhes voltam már. A kiút felé ,észrevettem hogy én voltam a négy ember közül az egyik ,aki itt maradt az épületbe. El köszöntem Nikkitől,majd hazaindultam. Oda bent a házamba,le vettem a kabátomat ,majd a fogasra tettem. Az ingemet gomboltam ki,majd szekrényemhez léptem,és ruha után kutattam. Le vettem a munkaruhámat,majd át cseréltem egy fekete melegítőnadrágra és a kedvenc pólómra. Ki vettem a hűtőből egy sört,majd letelepedtem a kanapéra TV-t nézni.

Tipikus péntek este,ebben a 6 hónapban,a nyár folyamán. Elmentem dolgozni,vettem kaját,vagy magamnak valamit és ittam tv-nézés közben. Volt mikor néhány éjszakán le részegedtem,de ez sosem számított nálam,ugyan is egyedül voltam ebben a házban. Bár ez nem vált szokássá.

Miután megittam pár doboz sört,elaludtam. De mikor megcsörrent a telefonom megébredtem,azonnal a készülékhez nyúltam,és megállapítottam ,hogy nem más mint Jake.

- Hé,Jake - Szóltam bele ,félálmomban.

- Hol vagy? Azt mondtam hogy el jössz. - Mondta szomorúan. Hallottam a hangos zenét és ahogyan az emberek nevetnek a háttérben.